A Pilis hegy 757 m-es magasságával a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Tetejéről remek kilátás nyílik Budapest felé. A hegy Dachsteini mészkőből álló, hatalmas koporsószerű képződmény. A Pilis hegycsoportjának kiemelkedése a földtörténeti triász időszakból, kb. 200 millió évvel ezelőtt kezdődött, míg a tőle északkeletre eső terület törésvonalak mentén nagy mélységbe zökkent le.

A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250 méterre a völgytalp felett, egy rétegborda oldalában két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu látható.

Pilisszentkereszt és Csobánka között, a Dobogókőre vezető műúttól DNY-ra, mintegy 200 m-re, azzal csaknem párhuzamosan található a Dera-patak szurdokvölgy, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel.

Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található 2200 lelket számláló hegyi falu, mely a Pilis dolomittömbjét és a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű vonulatát kettészelő völgyben fekszik.

Településünk a XII. században épített ciszterci kolostor romjai révén kiemelkedő magyar történelmi emlékhely. A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre.

Napjainkban a falu máig is élő hagyományaira büszke, kétnyelvű, multikulturális település. A falu közvetlen környezetében több, iható vizű forrás fakad, és számos kiemelkedő szépségű kirándulóhely található (pl. Dobogókő, Szurdok, Pilis-tető, Vaskapu, Szentkút).

Dobogókőn a nagy parkolótól kb. 700 méterre, a Zsindelyes büfénél található a sípályák kiindulópontja. A hagyományos (1-es) pálya egy 980 méter hosszú széles lejtő, amelynek felső része, különösen a legfelső 150 métere meredek az alsó része kifejezetten lankás, kék nehézségű. A pálya szintkülönbsége 178 méter. Megfelelő hóviszonyok esetén reggel 9-től délután 16 óriági működik a felvonó, melynek nyomvonala a pálya melletti erdőben található.

forrás: www.sipalya.hu