Barlangok

A pilis barlangjai jellemzően kétféleképpen alakultak ki, egyrészt a hegy kiemelkedése előtti időben feláramló melegvizek oldó hatásának köszönhetően (ez a keletkezési mód a hegy nyugati oldalán található barlangokra jellemző), valamint másrészt a hegy homokkővel illetve vulkáni kőzettel való részleges borítottsága idején víznyelők illetve hidegvizes patakos barlangok is kialakultak a lefelé törekvő csapadékvíz oldó hatására, ilyenek a hegy keleti oldalán jellemzőek. 2011 óta tudjuk, hogy fejlett aktív víznyelőbarlangok is találhatók a területen, ahol a medence agyagos aljzatáról a víz a karsztosodó kőzetre érkezik.

Pilisszentkereszt község közigazgatási területén belül (vagy határán) 4 jelentősebb barlangot ismerünk, mégpedig a Szent Özséb-barlangot (a Pilis hegy fennsíkján), a Szopláki-ördöglyukat (Kétbükkfa-nyeregtől lefelé a völgyben) és a Pilis-barlangot (a Pilis keleti oldalában) valamint a Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelőt (a falu alatt).

Szent Özséb-barlang

A barlang a Pilis fennsíkjának legészakabbi csúcsán, a Nagy-Szoplákon 692 m magasságban nyílik, a 2003-ban fedezte fel a Szent Özséb Barlangkutató Csoport (azóta Egyesület) Slíz György vezetésével. A tágas, jellemzően függőleges irányultságú (tehát aknákból álló) barlang a hévizes keletkezés tipikus példája, felsőbb járataira jellemzők a páralecsapódásos eredetű gömbfülkék és a borsókő-kiválás. A barlangot a jégkorszaki fagyaprózódás erősen átformálta, számos helyen a falak szétrepedeztek és a törmelékhalmazok elzárták a járatokat. A barlang feltáró kutatása jelenleg is zajlik az egykori felfedezők által, mélysége 82 méter, hossza kb. 900 méter. Legutolsó jelentősebb felfedezés a Tanfolyamos-ág feltárása volt 2012-ben. A barlang bejárata lezárt, csak kutatási céllal látogatható.

Szopláki-ördöglyuk

A barlang a Kétbükkfa-nyeregtől Szentkereszt felé tartó völgy jobb oldalán, a zöld csík turistaútról jól látható helyen nyílik egy sziklafal tövében. A barlang felső szakasza (35 m mélységig) a történelem során ismert volt, benne számos barlangkutató végzett különféle vizsgálatokat, de ezek eredményéről nem tudunk. A tágas barlangot különféle fajú denevérek nagy számban használják alvóhelyül. Kialakulását tekintve egykor víznyelő lehetett, amely a Dobogókő felől érkező csapadékot vezette a karsztba, a völgy mélyrevágódásával azonban bejárata a hegyoldalba került. Megjegyezzük, hogy a barlang melletti völgyszakaszon az időszakos patak vize részlegesen elnyelődik. 

A barlangban 2013 óta az Ariadne Karszt– és Barlangkutató Egyesület végez feltáró kutatásokat, melyek eredményeképpen a mélysége 110 méterre növekedett. Tágas bejárati aknáját korlát védi, de a bejárati teremből lefelé továbbvezető járatot nagy szelvényű vasbetonfal és rácsos vasajtó zárja le.

Pilis-barlang

A Pilis-barlang a Pilis hegybe bevágódott Vaskapu-völgy meredek oldalában, kb. 500 m tszf magasságban nyílik, a piros kereszt jelzéstől kb. 50 méter szintkülönbséggel feljebb. A barlang első fele már régebben ismertté vált, de a közepe táján található átjárhatatlan szűkület átvésésére csak a 80-as években került sor, ennek hatására feltárult a barlang folytatása, amely még tágasabb és cseppkövesebb volt, de jellegében nem különbözött az addigi szakaszoktól. Az új részben a felfedezők állítólag mezítlábas ősemberi lábnyomot is találtak, amely nem lehetetlen, mivel a végponton már annyira közel van a felszín, hogy gyökerek lógnak befelé, itt könnyen elképzelhető egy őskori bejárat. Természetesen a lábnyom mára megsemmisült, mivel a barlang bejáratát megfelelő ajtóval lezárni soha nem sikerült, mindig feltörték valamilyen módon. A barlang kialakulását tekintve egy egykori hidegvizes patakos járat, lényegében egyetlen zegzugos, néha igen erősen elszűkülő folyosóból áll, amely a térkép szerint összesen 600m hosszú, és átszeli a hegy egyik nyúlványát. Falait szinte mindenütt cseppkövek borítják. Jelenleg feltáró kutatás nem zajlik benne, a gazdátlan barlangok tipikus példája.

Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő

A Pilisszentkereszt alatti Szurdok nagy meglepetés okozó barlangja, amelyet az Anubis Barlangkutató Egyesület fedezett fel Kocsis András vezetésével 2011 nyarán. A barlangot a patak medréből egy kő kifordítása által, mesébe illő szerencsével fedezték fel. Kialakulását tekintve ma is aktív víznyelő, amely a Szurdok bejárata alatt közel 200 méteres mélységben húzódó karsztvízszint felé vezeti a patak vizének egy részét. A völgytalpon egyébként több aktív és a völgyoldalban több inaktív nyelő is található.  A 2.sz. víznyelő felfedezését követően akadálytalanul juthattak le Kocsis Andrásék több mint 70 méter mélységbe, ahonnan azonban azóta sem sikerült érdemben továbbjutni. A barlang lényegében egy függőleges aknasor, bejárása csak kötéltechnikával lehetséges, és a vízesések miatt nagy rutint és elszántságot kíván. Bár csak kövek ráhelyezésével van lezárva, a barlangászatban járatlanok számára a lemászás megkísérlése a lefelé táguló aknák miatt életveszélyes, és jogilag a DINPI hozzájárulása is szükséges hozzá.   

Képek

Forrás: a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület honlapja: http://foldalatt.hu/category/teruletek/pilisesvisegrad/

valamint a közhiteles barlangnyilvántartás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=caves

Új kristálybarlang a Pilisben: http://foldalatt.hu/hat-ez-meg-mifele-barlang-akit-erdekel-hallgassa-meg-az-eloadasunkat-a-szakmai-napokon-vasarnap-reggel/3762/