Hirdetmények
Szelektív hulladékgyűjtés 2023.
Rabovszky Ákos hirdetmény 2023.01.12.
Karácsonyi időszakban a tűzmegelőzésről!
Hamarosan kezdetét veszi mindenki életében a karácsonyi készülődés. Ahhoz, hogy minden tökéletes legyen nem szabad megfeledkezni a biztonságunkról és gondoskodni kell a tűzesetek megelőzéséről.
A karácsonyi időszakban jellemzően az alábbi tárgyak miatt következnek be tűzesetek:
• adventi koszorúk,
• karácsonyfa izzók,
• csillagszóró,
• tűzhelyen felejtett ételek
A baj hamar megtörténik, elég egy óvatlan pillanat. A tűzesetek kellő odafigyeléssel elkerülhetők. A karácsonyra való készülődés, meggyulladt az adventi koszorún az első gyertya, sokan fényfüzérekkel, mécsesekkel díszítették fel lakásukat. Azonban ha nem tartjuk be a megfelelő előírásokat, ezek a hangulatos díszek számtalan veszélyt hordoznak magukban. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az adventi időszakban kétszer annyi lakástűznél avatkoznak be a katasztrófavédelem tűzoltóegységei, mint az év más részében.
A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!
Az otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az egyik legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési időszakban, ám azon kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált. Ez a gáz a köznyelvben „csendes gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.
Mi is az a szén-monoxid?
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen a tünetek, vagyis a rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Felkészülés a téli időjárásra
Rendkívüli havazás – hóviharok
A rendkívüli téli időjárás alatt általában a hideg hőmérsékleten lehulló nagy mennyiségű csapadékot értjük, mint amilyen a havazás vagy az ónos eső. Természetesen a nagy hideg önmagában is komoly probléma lehet, de a mi éghajlatunkon kevésbé jellemző, hogy ez csapadékos idővel együtt jelenjen meg. Különösen ritka esetben az is előfordulhat, hogy felhőszakadás jellegű eső hulljon rendkívül hideg és fagyos talajra, amelyen a csapadék azonnal jéggé fagy. Ez a jelenség az ún. „jégvihar”, amely nálunk – szerencsére – ritka, mint a fehér holló, ellenben Kanadában már komoly katasztrófahelyzetet idézett elő nem is olyan régen. A hóviharok és a rendkívüli havazás annál gyakoribb jelenség, amely a mérsékelt, kontinentális éghajlatú országokban egyáltalán nem korlátozódik csak a téli hónapokra, hanem késő ősszel és kora tavasszal is megtörténhetnek.
Az időtávlatból azonban látható, hogy nem sűrű jelenségről van szó.
A hóvihar önmagában nem kell, hogy nagy széllel járjon, ám ha még ez is hozzáadódik a rendkívüli csapadék mennyiséghez, akkor komoly helyzettel kerülhetünk szembe. A hó veszélye sajátos tulajdonságaiban rejlik: a hó, néhány fokkal fagypont alatt, tizedannyira sűrű, mint a folyékony állapotú víz, és még hidegebb hőmérsékleten arányaiban a sűrűsége is tovább csökken. Ennek a természetes dolognak az a jelentősége, hogy az a csapadékmennyiség, amely 2 cm-es esőt produkálna talajon, hó formájában 20 cm-es réteget fog képezni a talajon.
Öt centiméteres havazás már komoly problémákat tud okozni a szállításban és a közlekedésben, 15 cm fölött pedig már nyugodtan beszélhetünk rendkívüli helyzetről.
A mi fogalmaink szerint a hóvihar az, ami nagy széllel párosul: 10-15 cm havazás fölött már arra kell felkészülni, hogy lesznek járhatatlan utak és személygépkocsik is válhatnak a hó foglyává. A 30 cm, vagy afölötti havazás már az elektromos ellátó rendszerekben is okozhat problémát, de sajnos Pest megyében már arra is volt példa, hogy egy ház tetőszerkezete nem bírta el a hó súlyát. A nedves és sűrű hó jelent ebben az esetben különös veszélyt, amelyek miatt fák dőlhetnek ki. A hó megcsúszása is okozhat veszélyt: már néhány cm-es nedves hóréteg is könnyen megcsúszik a szél következményeként és okozhat sérülést.
A havazás másodlagos veszélyeket is előidézhet, s aligha kell megemlíteni a minden télen sok áldozatot szedő lavinákat. További veszélyt jelenthet a hirtelen tavaszi olvadás, amely jelentős árvizekhez vezethet. A szervezetet sem kíméli a hideg: valós veszély lehet a hypothermia (vészes kihűlés), vagy fagyási sérülések elszenvedése (amelyek nagyon könnyen elfertőződhetnek vagy fertőzés forrásai lehetnek). Nem beszélve a sok közlekedési balesetről, vagy az olyan tűzesetekről, amikor más, óvatlanul kezelt fűtési eljárásokhoz folyamodtak a lakosok.
Kifüggesztés - Pécseli Gergely
Közlemény népszámlálással kapcsolatos adatkezelésre vonatkozóan
Népszámlálás - adatkezelés
Közlemény a népszámlálással kapcsolatos adatkezelésekkel kapcsolatban: